2012. szeptember 23., vasárnap

Fekete alakok...


Fekete emberek várakoztak a korlátok mögött, hogy belépést nyerjenek az éjszakába, ahová vízumot kellett intézniük. Nehéz bejutni, mert mindenhol őrök strázsálnak és levágják annak a fejét, aki megpróbál besurranni. Hiszen az ő tekintetük mindent érzékel, minden apró mozdulatra reagál és szemükkel együtt a karjuk is lendül, benne pedig a szabja vág ketté mindent, mi útjába kerül.

2012. szeptember 20., csütörtök

Leszakad az ég?


...végül nem szakadt az emberek fejére az égi nedű :) De nagyon úgy tűnt egy darabig, hogy utcai fürdőzés lesz a népzenei fesztiválból...

2012. szeptember 8., szombat

Egy nagy költő özvegye száz éves...


Századik születésnapját ünnepli szeptember 8-án Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni tanár, a nyilas katonák által meggyilkolt magyar költő özvegye, aki egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést, magánemberként őrizve férje emlékét.


A budapesti polgári családból származó Gyarmati Fannit 1926 őszén ismerte meg Radnóti Miklós. A költő Fanniban nagyon korán megtalálta szerelmét, aki végül egy életen át társa maradt, kapcsolatuk a teljes őszinteségen és a férfi és nő egyenrangúságán alapult. 1935-ben kötöttek házasságot, Gyarmati Fanni méltó szellemi társa és első kritikusa volt Radnótinak - írja Ferencz Győző irodalomtudós Radnóti Miklós élete és költészete című könyvében, amelyben számos dokumentumot és visszaemlékezést közölt a költő feleségéről, kettejük nem mindennapi kapcsolatáról.

Az életrajz szerint Vas István költő többször is megrajzolta a társaságban Fifinek becézett Gyarmati Fanni alakját, felidézte például, ahogy "a karcsú, kék szemű, lilás rózsaszín pulóverében tündéri Gyarmati Fifi" a városligeti műjégpályán elegánsan siklik korcsolyáján.

Másutt így szólt róla: "a megközelíthetetlenség legzavarbaejtőbb példányának láttam. (...) Okos lány volt, őszintén érdekelte nem csak az irodalom, de minden műveltséganyag, s közben elegáns, sőt, tündöklően szép lány is volt. Mégis, ahogy bájos szemöldökét felvonta, ahogy a száját keserédes kifejezéssel csücsöríteni tudta, valahogy úgy, mintha biggyesztené - az embernek mindig az volt az érzése, hogy valamilyen illetlenségért kap tőle megrovást, amit egyébként néha szóban is közölt".

Fanni alakját férje számos költeményben megörökítette. Róla szól a Két karodban című vers vagy az Erőltetett menet halhatatlan sora: "és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt". A munkaszolgálatba hurcolt költő számára felesége jelentette a biztos pontot, az életet. 1944-ben, nem sokkal meggyilkolása előtt hozzá írta a Hetedik eclogát és a Levél a hitveshez című verset.

Ortutay Tamás szobrász, keramikus Radnóti Miklós özvegyét, aki a keresztanyja, "kedves, pontos, szigorú és fegyelmezett hölgyként" jellemezte az MTI-nek. A képzőművész a 100. születésnapra különleges ajándékkal készült, amit eddig titokban tartott keresztszülője előtt. "A Radnóti Miklósról elnevezett RAM Colosseumot szeretném versekbe csomagolni, természetesen maradandóbb anyagból, mint az a hatalmas nejlonzacskó, amibe annak idején a Reichstagot csomagolta egy művész" - fogalmazott Ortutay Tamás, aki azt tervezi, hogy a művelődési központ kerítését építi meg, valamint falait burkolja be régi és kortárs költők szövegeivel, egyfajta vandál- és rozsdaálló acéllemez-kerámiafal formájában.

"Ennek létrejötte nem csak rajtam múlik, hiszen sok pénz kell hozzá, ami meglehetősen ritka jószág" - bizakodik az alkotó, aki felidézte azt is, hogy hasonló emlékművet tervezett korábban az abdai út mellé, ahol Radnóti Miklós és mártírtársai meneteltek a tömegsír felé.  "Akkor egy acélos nemet kaptam" - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy miként élt tovább Radnóti Miklós emlékezete a családban, Ortutay Tamás elmondta: a költő gyakran szóba került a családi összejöveteleken.  "Egészen kiskoromban hallottam Radnóti Miklós haláláról, a tömegsírból előkerült versekről. Emlékszem, ez engem nagyon foglalkoztatott akkoriban. Ami nem is csoda, hiszen mindenki erről beszélt. Apám naplójában egyébként részletesen írt erről az időszakról" - emlékezett.

Ortutay Tamás arról is beszélt, hogy sok mindent köszönhet "Fifi néninek", ő tanította meg például síelni is. "Eveztünk is együtt, igaz, nem ugyanabban a hajóban. Közismert volt, hogy mindig erős tempót diktált, pedig már akkor sem volt tinédzser" - idézte fel emlékeit az alkotó. Mint mondta, keresztszülője életének még mindig központi része Radnóti Miklós hagyatékának gondozása, kora ellenére a szerződéseket kézben tartja, ő írja alá őket.

A kérdésre, hogy miért kerüli a nyilvánosságot, Ortutay Tamás azt felelte, "Fifi néni" sosem szeretett szerepelni. "Ugyanakkor mindent megtett, hogy Radnóti hagyatéka eljusson az emberekhez" - mutatott rá. Megjegyezte, hogy elvonultságában bizonyára az egész életén át viselt fájdalom is szerepet játszhat, a kétségek, hogy vajon megmenekülhetett volna-e a költő, ha a munkaszolgálat helyett a bujkálást választják. "A szüleim ezt tanácsolták nekik. Édesanyám is így menekült meg, őt apácák bújtatták a háború végéig" - mesélte Ortutay Tamás.


2012. szeptember 5., szerda

Nida!!!

Pokoli szimfóniák
Fézler Gina
2012.09.05 00:01
Öt férfi, aki lepaktált az ördöggel. Ha mindez egy amerikai újság címlapjain jelenne meg, akkor a többség legyintene. A hazai irodalomban kevés a horror, főleg az olyan, amiben maga a nagyúr mesél.
 
A Pokoli szimfóniák négy történet, mely műfajilag és tartalmilag különbözik, azonban egy valami közös bennük.

A Corelli-kísérlet
 
Bíró Szabolcs két történelmi szálon mozgatja szereplőit, akik foglalkozásban és személyiségben nem sokban hasonlítanak. Mégis mindkettőjüknek meg kell küzdeniük a sorsuk sötét árnyalakjával. A híres író, akit egy titokzatos öltönyös váratlan üzleti ajánlattal keres meg, és a zongorista, akinek sötét múltja alól feloldozást csak a kitárulkozás adhat. Bíró Szabolcs hangulatfestésének köszönhetően könnyű beleélni magunkat-e két ember sorsába. Legalább is ezt hisszük, egészen a történetük hirtelen végéig, ahol a pokol lángjai felcsapnak.
 
Elkoptathatatlan
 
Az első mű okozta érzelmi megrázkódtatások után Nolik Antal misztikus krimi története csendesebb vizekre vezeti az olvasót. Nikola, a banki tisztviselő új állást és új lakást kap. Még be sem költözött, amikor egy ismeretlentől telefonhívást kap: Hagyja el a lakást! Az ingatlan körül egyre csak gyűlnek a rejtélyek, az erőszakos megmozdulások, amit a főhős nem hagyhat figyelmen kívül. Nyomozni kezd. A történet szövevényes történelmi háttérrel rendelkezik, ahogy az elvárható minden krimitől. Az olvasóra nemcsak a lakásügy felderítése vár, de elmerenghet azon is, vajon mi a szerepe a fekete macskának, aki újra és újra meglátogatja Nikolát.
                                                                                      
A pokoli szimfónia
 
Michael Mansfield története szintén két cselekményt fűz össze, ahol egy hívő orgonaművész, aki élete darabját írja meg, és a modern korban ennek a műnek a története kapcsolódik össze. Mansfield alkotása nemcsak a leghosszabb történet, de a legerőteljesebb szellemiségű mű is. Misztikum, izgalom és sötétség. Karmesteri pontossággal mozgatja az író a karaktereket, sejtet, de a végső kimenetelig feszíti a húrokat. A pokoli szimfónia izgalmasan elegyíti a spirituális elemeket a hétköznapi eseményekkel, felébresztve az emberben a kétséget, hogy vajon a megmagyarázhatatlan események valóban megmagyarázhatatlanok-e, mindezt egy olyan eszközzel, amit mindannyian ismerünk, a zene közvetítésével.
 
Doktorok
 
Jonathan Cross záró története a külső csatározások után befelé irányítja az olvasó figyelmét. Tony Toscano öngyilkosságra készül, amikor megzavarja egy álarcos idegen. A különös jövevény nem tágít Tony mellől, feladatokat ad számára. Bár a főszereplő egyetlen percig sem biztos abban, hogy megzavarodott elméje játszik-e csak vele, vagy a Doktok létező jelenés, belemegy a játékba. Mint egy túlvilági pszichológus, az álarcos élete tragédiájáról faggatja, és miközben egyre mélyebbre merülünk Tony múltjában, rájövünk, hogy a jelen nem rejt mást, mint sorsának kiteljesedését, a sötét örvény legalját. A komor egyszemélyes világképben a legszomorúbb a remény fénysugarának vetületei, amik végig kísérik a sorokat, és amik igazán izgalmassá teszik az olvasást. Vajon van kiút az örvényből?
 
A négy történet összefűzése és egyben Lucifer megszólaltatása Angyal Sándorra várt, aki elegáns lazasággal oldotta meg ezt a feladatot. Hogyan képzeli el az olvasó az sötét urat? Mennyire formálható szerethetővé vagy mennyire legyen gonosz? Mindezekre a kérdésekre Angyal Sándor talán nem keresett választ, valamiféle ösztönös ráérzéssel és a történetek hangulatát figyelembe véve szólaltatta meg azt a főhőst, aki minden történetben megjelenik, az Ördögöt.
 
Az egyedülálló alkotás lehetőséget biztosít az olvasónak, hogy első kézből üljön le egy kávéra az Ördöggel, megfigyelje lassú és kimért mozdulatait, ahogy elmeséli nekünk saját történeteit, belepillanthatunk gondolataiba és érzéseibe, de egy pillanatig se higgyük, hogy megérthetjük, vagy fölé kerekedhetnénk. Amikor letesszük a könyvet, ő feláll, eltűnik, mintha itt sem lett volna, vagy talán elvegyül köztünk.


2012. szeptember 3., hétfő

Miezmán?

Tegnap reggel még úgy tűnt, közeledik az ősz, jobban mondva, itt van a nyakunkon. Erre megint olyan meleg van, hogy izzadunk, mint éjjeli pillangók a templomban. Hol itt az igazság?


2012. szeptember 2., vasárnap

Messze jár már a nyár...

...nyakonkon van az ősz,
sarlóval a tájat kémleli,
a gabonát őrző csősz.