IDEGEN TEST
It was a beautiful night,
mondja, és én hallgatok.
A többire nincs közös szavunk,
angolul mindketten úgy ahogy.
Állunk a Jászai téren, látom,
amivé most engem képzel,
hozzáigazítom az ujjam, a szám,
legyen akkor ez ilyen egyszerű.
Magyarul szeretni úgyis nehezebb.
Aztán az első villamos, a Duna
a sorra kialvó utcalámpák,
ahogy a test idegenségére ébred
botorkálva a nyíló sávon.
Jó így is, a tisztuló vonalak közt,
kísérget a sor: komoran feloldoz,
forog a szó önmagára találva,
zár szavakba újra a nyelv,
komoran feloldoz, közömbösen fenyeget,
a többit úgysem lehetne lefordítani.
Megjelent a 2010/4-es Bárkában. Klikk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése