Hétvége...

A múlt hétvégémet Pilisborosjenőn töltöttem. Most azonnal és rögvest nagy vonalakban összefoglalom a történteket. Tehát, megérkeztem Pöstre, majd közel 5 órát töltöttem el egy kávézóban Ágira várva, aki majd hazavisz. Közben nem akart nekem kávét főzni... megjegyzem a harmadikat. Mikor végzett meglátogattuk a Ludwig Múzeumot, ahol megnéztük Glenn Brown képeit. Mindezek után összefutottunk Goldie-val, aki elvitt a Szimpla nevű vendéglátóipari egységbe, ami nagyon faszán néz ki, meg hangulatos, csak annyira kibaszott drága, hogy az már pofátlan. Viszont azt hallottam, hogy nagyon sok külföldi jár oda és valószínűleg ez lehet a magas árak oka. De mindegy. Mikor kivégeztük a söreinket, kibezséltük az otthoniakat, elindultunk Ágival a buszra, hogy végre magláthassam Pilisborosjenő "falait"!

A busz kb. fél órás zötykölődés után kiokádott bennünket és célba is vettük a helyi kocsmát. Ágnesem lakótársa éppen első napját töltötte a pult mögött idétlen falusi tahók kéréseit lesve.  Beugortunk hozzá egy kicsit, hogy megnézzük, hogy megy neki a dolog. A "kicsi" eléggé elhúzódott és egészen enyhén tetéztük azt a nyomást, amit a magunkaba vitt alkoholmennyiség addigra elért. Illuminált állapotban hagytuk el a helyet és elindultunk dombon fel és dombon le, mire elértük célunkat. A lakást nem részletezném, mert nagyon sokáig tartana, legyen elég annyi, hogy kurva jól néz ki, annak ellenére, hogy nem éppen hatalmas. Majd hazaért a dolgozó nő Jucus képében, aki rettenetesen élvezte a kocsmai megpróbáltatásokat, ami nem kis mértékben köszönhető kocsmárosi multjának - juteszembe. Senki sem tudja hogyan történt, de felbontódott egy üveg bor, aztán egy másik üveg is... ejnye, meg kellett inni mind...

Másnapi ébredésünk nem okozott gondot - legalábbis nekem egyáltalán nem. Elindultunk bevásárlókörútra, majd mikor mindent megvettünk, beültünk egy fröccsre a kocsmába. Mivel Jucus nem dolgozott, megitattunk vele egy hosszúlépést, hogy kellően jól induljon a "reggel". Ágival mi is ittunk egy kis borocskát, hogy kezdjük a napot. Aztán volt reggeli otthon, majd megjött Ati, aki salátát készített, lett csirke is, meg leves, meg rizs... aztán bekajáltunk. 

Este falusi diszkózás, ahol a dídzsének egy fikarcnyi zenei ízlése sem volt, mert ha kezdett is egy jó számot, az tuti, hogy elbaszta valamiféle rákeveréssel, vagy akármivel. Ott megint jól benyestünk, de nem eléggé, ezért vettünk is egy fél üveg Beherovkát (az írásmód direkt) és hazafuvaroztuk magunkat a lábbuszon. Hozzánkcsapódott Gábor (?) a HVCS... a többi eléggé homályos...

Reggeli ébredésünk kissé nehézkesebb volt, mint az előző napi, ezért kissé megkésve, de megoldottunk. Valahogy (busszal) bejutottam Pestre és metró-busz megoldással elértem a vonatomat is (ezt azért csapom össze, mert hoszzú lenne mindent részletezni). 

Tetszett a város, tetszett a falu és így pár nap távlatából visszatekintve "szívesen odaköltöznék" - érzés lesz úrrá rajtam. Úgy sétáltam a városban napsütésben közel egy órát, hogy a kutya sem ugatott meg. Nálunk nem mehetsz végig a város picsándli főutcáján anélkül, hogy ne kelljen megállnod legalább kétszer beszélgetni. De a lényeg egy... Ágikám, nem úsztad meg ennyivel, mert megyek én még hozzád és akkor indulhat a túra a Pilisbe, mert ez sajna most kimaradt. Ennyi!