Méregdrága élet
Miért van az, hogy a filmekben minden jól végződik? Jön a „hepiend” és a néző elégedetten konstatálja, hogy a szereplők „boldoganélnekamígmegnemhalnak” és még a gonosz is elnyerte méltó büntetését.
Az életben ez nem így működik. Mindig pofára esünk, mert semmi sem mehet zökkenőmentesen, sokszor kapjuk meg azt a bizonyos nem várt pofont az Élettől, amit annyian emlegetnek, de sokszor csak legyintünk, hogy „ugyanmár”. Sokáig azt hisszük, hogy mi nem kaphatjuk meg azt az arculcsapást, de aztán mégis. Talán az első egynéhány után még azt hisszük, hogy biztosan csak véletlenül csapott le ránk a sors ökle és legközelebb elkerül bennünket, de ez nem igaz. Jön a következő ütés és még mindig próbáljuk hitegetni magunkat, hogy ez biztosan véletlen lehet és nem történhet meg harmadszor is. Aztán még egyszer! És bumm! Ilyenkor kezdi azt hinni az ember, hogy ez már nem vicc. Jönnek a „miértpontvelem”, vagy a „miértpontén” kérdések és nem tudunk mit kezdeni a helyzettel. Ezvan!
Azt mondják, hogy ami nem öl meg, az megerősít. Vajon lehet ebben valami? Vagy csak ezzel és az ehhez hasonló mondásokkal próbáljuk magunkban tartani a lelket, hogy lesz még jobb is. Elmennek a felhők és vége lesz ennek a viharnak, amely az életünkben tombol és gyökerestől tép ki minden útjába kerülő „lélekfát”. Kitudja! Az a nagy kérdés, hogy az ember mennyi ilyen pofont bír elviselni. Bizonyos, hogy vannak olyanok, akik keveset bírnak, de jónéhányan egész soká talpon tudnak maradni. Bízzunk benne, hogy mi, akik ezezeknek a soroknak az olvasói vagyunk, az erősebb gárdát gazdagítjuk és ránk legyen igaz a mondás… erősítsen meg!
-as-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése