Nem sokkal nyolc óra után egy kellemetlen telefont kaptam. A tanszékvezetőnk hívott, hogy a holnapi diplomaosztó előtt egy felettébb kellemetlen hírt közöljön velem. Június 20-án tragikus hirtelenséggel elhunyt Szigeti Lajos Sándor professzor, akitől nagyon sokat tanultunk az egyetemi évek alatt. Halála mindnyájunkat megrendített. Ha ő nincs, akkor én soha nem szeretem meg a Halál-bolerót, lehet, hogy nem tudom meg, ki is az a Baka István és nem kapok tőle tanácsokat műveimmel kapcsolatban.
1951. április 16-án született Szigetváron. Általános és középiskolai tanulmányait Pécsett végezte, a Nagy Lajos Gimnázium nyelvi tagozatán érettségizett 1968-ban, ugyanekkor első helyezést ért el az OKTV-n, így felvételi nélkül került be a magyar szakra. 1975-ben szerzett diplomát magyar-orosz szakon Szegeden. Másodéves hallagtó kora óta, 1972-től publikált rendszeresen. 1977-ben felvették a Fital Írók József Attlia Körébe, 1986-tól pedig tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének, a Magyar Írók Szövetségének és a Művészeti Alap Irodalmi Szakosztályának, a kritikusi tevékenységéért pedig 1979-ben Szeged Város Nívódíját kapta meg. Mindezeken túl tagja volt még a Nemzetközi Magyar Filológiai, a Modern Filológiai és a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak is. Négy nyelvből - angol, orosz, német, francia - tett állami nyelvvizsgát, külföldi ösztöndíjban részesült Leningrádban, Odesszában, Greifswaldban, Udinében, Göttingenben, Londonban. 1987-ben és 1999-ben elnyerte a Deutsche Akademische Austauschdienst három hónapos ösztöndíját, így módjában állt kutatni Heidelbergben, Tübingenben, Bochumban, Stuttgartban, Göttingenben.
Tudományos kutatásai középpontjában hosszú ideig József Attila költészete állt, később bővült a tárgykör a hallgatás és elhallgatás poétikájára, a modern magyar költészettörténetre, a motívumkutatásra. 1976-ban lett a bölcsészettudományok doktora, 1986-ban védte meg kandidátusi, 1995-ben akadémiai doktori értekezését, 1996-ban habilitált, 1997-ben nevezték ki egyetemi tanárnak, valamint a Szegedi Tudományegyetem Modern Magyar Irodalmi Tanszékének egyetemi tanára is volt.
Szerkesztette az Acta Historiae Litterarum Hungaricarum című periodikát, tagja volt az Irodalomtörténet szerkesztőbizottságának, 1989-ben lett tagja a TMB Irodalomtudományi Szakbizottságának, 1990-től pedig tagja volt az MTA Irodalomtudományi Bizottságának is. 1993-tól a Szegedi Akadémiai Bizottság Irodalomtudományi Munkabizottságának volt az elnöke, tragikus haláláig a Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság elnöke.
Több, mint 250 közlemény szerzője. 1998-tól 2002-ig kapott a Széchenyi Professzori Ösztöndíjat. 2002. január elsejével lejárt a Széchenyi-professzúrája, így ez év szeptembere óta a Károli Gáspár Református Egyetem vendégprofesszoraként is dolgozott.
Hirtelen halála mindenkit nagyon megrendített, aki csak ismerte és szerette őt. Minden jót tanár úr, nyugodj békében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése