Pár évvel ezelőtt ZirigÁrpi barátom minden héten egy-egy figyelemre méltó opusszal örvendeztette mag barátait. Mindezt e-mail formájában vitte véghez. Emlékszem, hogy rendesen vártam, mikor jön már a "hetivers" és ezzel nem voltam egyedül. Jó néhányan szemrehányást tettek neki, ha nem érkezett meg a várt költemény időben. Ezt szeretném én folytatni, remélhetőleg éppoly sikerrel, csak ezen az oldalon keresztül. Olvassátok hát hétről hétre!
/fordította: Kálnoky László/John Donne:
A Szerelem Uzsorája
Minden óráért, mit meghagysz nekem,
Ó, szerelem
Uzsorás istene, végy húszat el,
Ha félig ősz lesz már e barna fej;
Addig legyen testem az úr, legyek,
Ki jár, pihen, lányt ejt meg, bír s feled;
Tavaly megunt nőt öleljek, miként
Új szerzeményt.
Kapjak vetélytársnak írt levelet,
S reggel legyek
Éji légyottra kész; a szobalányt
Hozzam fel a hölgynek mentség gyanánt;
A kéjbe se szeressek bele még;
Vadvirágok, udvari csemegék
A városi portékák közt könnyedén
Csapongjak én.
Jó vásár ez; ha vénkoromban űz
Szerelmi tűz,
Ha győzni vágysz, s búm, szégyenem talán,
Mit hőn kívánsz, majd akkor csapj le rám.
Akkor tombolj, szabd meg a szerelem
Tárgyát, fokát, s hogy vajon mit terem;
Kímélj hát; nőt, ki majd vénen szeret,
Elszenvedek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése