Ezt csak azért, hogy művelődjetek és tudjátok meg, hogy kik voltak a magyarok nagy költői, írói. Kezdetnek itt van ez a Pilinszky János bácsi, aki a XX. század egyik legnagyobb költője volt, és ez nem csak szerintem van így. Az első kötete 1946-ban jelent meg Trapéz és korlát címmel, majd ezután sorban jöttek a további kötetei, melyekből csak néhányat említenék meg: Harmadnapon (1959), Rekviem (1964), Szálkák (1972), Tér és kapcsolat (1975). Díjai: Baumgarten-díj (1947), József Attila-díj (1971), Kossuth-díj (1980), Magyar Örökség Díj (1997) - ez utóbbit viszont már nem vehette át személyesen 1981-ben bekövetkezett halála miatt.
Számomra egyik legkedvesebb verse:
Négysoros
Alvó szegek a jéghideg homokban.
Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyósón a villanyt.
Ma ontják véremet.
Azért szeretem nagyon ezt a költeményt, mert szerintem nagyon jó átírást sikerült kihoznom belőle, valamikor a hosszú főiskolai évek alatt:
Féknyomok
Alvó szemek a jéghideg arcokban.
Banánt majszoló négerek.
Vigyázz ha jön a kanyar.
Ma rakták a síneket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése